1846-1888:
1846. szeptember 21-én, gróf Széchenyi István születésnapján bocsátották vízre Füreden a korábban megalakult Balaton Gőzhajózási Társaság hajóját, az oldalkerekes Kisfaludy gőzöst. 1869-ben a hajót jelentős mértékben felújították, így 1887. szeptember 21-ig szállította az utasokat a Balatonon, majd véglegesen kivonták a forgalomból. A felszámolás alatt álló Társaság jogutód nélkül megszűnt, ezzel lezárult egy korszak a balatoni gőzhajózás történetében.
1888-1926:
1888-ban Eszterházy Mihály gróf és társai új hajózási társaságot alapítottak Balatontavi Gőzhajózási Részvény-Társaság néven. 1889-ben bocsátották vízre a Társaság első hajóját, az oldalkerekes Kelén gőzöst, mely 1891 áprilisában a Baross nevet kapta. 1890 júniusában a Társaság forgalomba állította második hajóját, a Rohan személyszállító és vontató csavargőzöst. 1891-ben két új csavargőzös épült, melyeket Siófokon építettek össze, és amelyek a balatoni legenda szerelmespárjáról a Kelén és Helka nevet kapták. A hajópark tovább bővült 1909-ben a Kisfaludy, és 1913-ban a Jókai csavargőzösökkel, ezzel lezárult a gőzhajóépítés korszaka a Balatonon.
1926-1939:
A Társaságot 1926-ban a Magyar Kir. Államvasutak (MÁV) és a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság Rt. (D.S.A.) vásárolta meg, és szervezte újjá Balatoni Hajózási Részvénytársaság néven. A hajózási céget korszerűsítették, a régi gőzhajókat felújították, és közben új motoros személyhajók beszerzésébe kezdtek. 1927-ben a Szigliget, Csobánc, Komp I. motorossal, 1928-ban a Csongor, Tünde és a Gyere velem motorosokkal, 1929-ben pedig a Komp II. gépnélküli, fa testű evezős komppal, illetve a Sió motorossal bővült a balatoni hajóflotta. 1935-ben forgalomba állt a Boglár, 1938-ban a Szent István és a Szent Miklós motoros, és tartós bérlet útján forgalomba állítottak több 15–25 személyes motoros hajót is. A Társaság hajózási részlege 1931-től BHRT Siófoki Kirendeltsége néven működött.
1939-1948:
Az 1939-ben kitört II. világháború pusztítása nem kímélte a balatoni hajóflottát sem. A visszavonuló német csapatok a Társaság szinte minden hajóját felrobbantották. A teljes pusztulástól csak a Kelén csavargőzös és a Tünde motoros menekült meg, melyeket saját személyzete a fenékszelepek kinyitásával és így a hajó elsüllyesztésével mentett meg a felrobbantástól a révfülöpi kikötőben. 1945-ben az életben maradt balatoni hajósok és a füredi hajógyár munkásainak emberfeletti erőfeszítésével megkezdődött az elsüllyesztett hajók kiemelése és helyreállítása, 1948-ra már újra a háború előtti hajópark szelte a Balaton hullámait. A hajók a korábbi nevükön álltak újra forgalomba, kivéve a Szent István és a Szent Miklós motorosokat, amelyek neve 1947-től Tátika, illetve Sió lett.
1948-1955:
1948-ban sor került a Balatoni Hajózási Részvénytársaság államosítására. A volt részvénytulajdonos MÁV-tól leválasztották, és Balatoni Hajózási Nemzeti Vállalat néven a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá rendelték, balatoni hajózási részlege BHNV Siófoki Kirendeltsége néven működött. A Balaton északi és déli partja közötti átkelő forgalmat ideiglenesen három dunai gőzhajó - az Úttörő, a Pajtás és az Ifjú Gárda - áttelepítésével tették kényelmesebbé. A soha nem látott mértékben megnövekedett balatoni forgalomnak köszönhetően olyan új, nagy befogadóképességű hajó gyártását kezdeményezték, amelynek első tagja az 1952-ben a balatonfüredi hajógyárban épült 600 férőhelyes Beloiannisz motoros volt, a további hajók építése azonban elmaradt.
1955-1964:
Miután a Balatoni Hajózási Vállalat (Budapest) dunai, tiszai és balatoni kirendeltségeit beolvasztották az 1955. január 1. napjával alakult MAHART Magyar Hajózási Részvénytársaságba, a balatoni részleg MAHART Siófoki Kirendeltsége néven működött tovább, 1956-tól folyamatosan 11, egyenként 150 személyes alumínium hajó jelent meg a tavon. Felépítmény-formájuk és zárt utasterük miatt a népnyelv vízibuszoknak nevezte el őket. 1963-ban állították forgalomba az eredetileg tengerparti motorosnak szánt két hajót, a Hévíz és Keszthely motorosokat. Ugyanebben az évben bocsátották vízre a trópusi típusú Szárszó és Arács vízibuszokat, melyeket a következő években még néhány hasonló hajó követett. Ezeknek, a régebbi zárt vízibuszokkal ellentétben, nyitott hátsó fedélzetük volt. 1961 és 1964 között alakították át és látták el dízelmotorral a balatoni gőzhajók utolsó képviselőit, a Helkát, a Kelént és a Jókait. 1961-ben készült el az első korszerű motoros komp, Komp II. néven, ezt követte 1964-ben a Komp III. motoros.
1964-1984:
1964-ben a MAHART balatoni kirendeltsége MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatósága néven önálló gazdasági egység lett. 1967-ben a Komp I.-et selejtezték, 1968-ban forgalomba állt a Komp IV. motoros, majd a három komp a balatoni hajózás történetében nagy szerepet játszó személyek tiszteletére a Kisfaludy Sándor, Kossuth Lajos és Széchenyi István nevet kapta, melyekhez 1978-ban csatlakozott a Baross Gábor komp. 1968-ban három dunai motoros hajó, az egyenként 350 személyes Ercsi, Zebegény és Szentendre kezdte meg rendszeres járatait a Balatonon. A Beloianniszt 1969-ben átépítették, majd 1972-ben és 1974-ben korszerűsítették. Megépült a szántódi és a tihanyi rév új kikötője korszerű várócsarnokkal. 1978-ban állt forgalomba az első katamarán típusú személyhajó, a Siófok motoros, majd 1979-ben a Badacsony és 1981-ben a Füred katamaránokkal bővült a hajóflotta. 1978-ban a Helkát selejtezték, Balatonfüredre vontatták, ott partra emelték, 1980-tól presszóként üzemelt tovább. A Helka selejtezésével egyidőben sorra búcsúztak el a forgalomból kiöregedett hajók, így a Tátika, a Szigliget és a Jókai is más szolgálatába kerültek. A Szovjetunióból vásárolt Lelle személyszállító motoros hajót 1979-ben állították forgalomba.
1984-1990:
A MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóságából jött létre a MAHART Balatoni Hajózási Leányvállalat 1984-ben. 1985-től megkezdték a kompok modernizálását és befogadóképesség növelését. A korábban selejtezni szándékozott hajókból nosztalgiaflottát hoztak létre, 1989-ben a Csongor kapott teljes felújítást és elegáns, századeleji hangulatú utasteret. 1987-ben elkészült a kikötők felújítási programja. Ezt követően újjáépítették az omlásveszély miatt bezárt Tihany-révi személyhajó kikötőt, a balatonfüredi, a siófoki, a balatonboglári és a balatonlellei kikötőfalakat, valamint felújították a balatonboglári, fonyódi és a badacsonyi hajóállomás épületét.
1990-2002:
A MAHART Balatoni Hajózási Kft. 1990-ben kezdte meg működését. Több balatoni személyhajót 1991-ben balatoni földrajzi tájegységek neveire kereszteltek át. Így lett a Beloiannisz Balaton, az Ercsi Bakony, a Szentendre neve Gulács, a Zebegény Haláp, a Horány Ederics, a Dunakeszi Dörgicse, a Leányfalu Földvár, a Megyer Akali. A nosztalgia-hajópark 1990-ben az újjáépített Csobánccal, 1991-ben a Kelénnel, 1994-ben a Tündével tovább gyarapodott, és visszavásárolták a korábban selejtezett Helka maradványait, melyet a Kelén mintájára felújítottak, és 1996-ban, a balatoni gőzhajózás megindulásának 150. évfordulóján újra üzembe helyeztek. 1996. június 30-ával a MAHART Balatoni Hajózási Kft-ből átszervezéssel megalakult a MAHART Balatoni Hajózási Részvénytársaság.
2002-2006:
2002-ben a MAHART Balatoni Hajózási Részvénytársaságot – miután leválasztották a MAHART cégcsoportól – átszervezték és létrehozták a siófoki székhelyű önálló hajózási vállalkozást, a Balatoni Hajózási Részvénytársaságot. A Társaság hajóparkja 2002-ben a Szántód, 2003-ban a Fonyód, 2006-ban pedig a Társaság új zászlóshajójával, a Szent Miklós személyszállító motoros hajóval bővült. Ez idő alatt több hajót selejteztek vagy értékesítettek, így a flottából kikerült jó néhány vízibusz, a Bakony, a Gulács, a Haláp, valamint a Balaton motoros is.
2006-2015:
2006-ban a Balatoni Hajózási Részvénytársaság nevét Balatoni Hajózási Zártkörű Részvénytársaságra változtatták. 2008-ban a tóparti önkormányzatok térítés nélkül megkapták az állami részvénycsomagot, így a vállalat tulajdonjoga teljes egészében a Balaton parti önkormányzatok kezébe került. Ebben az időszakban tovább folytatódott a kiöregedett és elavult vízibuszok selejtezése és eladása, így ezekből a hajótípusokból már csak néhány képviselő maradt a Balatonon. 2007-ben a hajópark az Aqua Pannonia, 2012-ben pedig egy Németországból félkész állapotban megvásárolt motoros hajóval bővült, amelynek építését a Társaság maga fejezte be és a Szigliget motoros nevet kapta.
2015-2021:
2015-től nagyfokú modernizáció kezdődött a vállalat életében. 2016-ban a felújított Siófok katamarán átadásával indult el a 170. hajózási szezon. Ebben az évben ünnepelte a BAHART a két legrégebbi, jelenleg is közlekedő hajója, a Kelén és a Helka 125. születésnapját. 2017-ben egy újabb hajót, a Nemzeti Regatta motorost állították forgalomba, mely így a flotta legfiatalabb tagja lett, valamint ekkor esett át jelentős felújításon a Kossuth Lajos komp is. 2019-ben a vállalat többségi tulajdona visszakerült állami kézbe. 2021-ben a Helka és Kelén nosztalgiahajók 130.születésnapját és a Balatoni Hajózás 175. jubileumát ünnepli a Társaság, valamint megkezdődik 4 új korszerű hajó beszerzése is.